Puszta Acél (1987)

Igencsak kedvelt film a vhs korszakból, aki az Amerikai nindzsán, és hasonszőrű 80'-as évekbeli akciómozikon nőtt fel, annak biztos ismerősen cseng. Aki meg imádja az egy kaptafára készült, Mad Maxet majmoló posztapokaliptikus trash-sci-fiket, annak meg úgyse kell bemutatnom.
Lássuk, miből élünk: mindenképpen előny, hogy a film igen sok sikeresebb elődjéből merít. Van ugyebár egy magányos, megkeseredett harcosunk, aki nem mellesleg harcművész, tehát lesz bőven sivatagi autós rombolás, és emellett kemény párviadalok is. Mármint lennének autós rombolások, ha nem lett volna olyan pici a büdzsé, de nem hagyhatjuk ki az alkotói koncepciót is, hiszen egy olyan atomháború utáni világban járunk, ahol a technika szinte teljesen kihalt. Igaz, szivattyú van a víznyerő telepeken, de ha Van Damme-nak összeraktak egy cyborgot egy olyan világban, ahol még villanyáramot is csak max. dinamóval tudtak fejleszteni, akkor ilyen apróságon nem akadunk fenn.

Tehát: adott egy kóborló exkatona, a beszédes nevű Nomad, akinek kedvenc időtöltése a sivatag közepén fejen állva meditálni. Ez egyébként a nyitójelenet is egyben. Eggyé válását az univerzummal ronda, föld (vagyis homok) alatti buckalakók zavarják meg, akiket hősünk kénytelen módszeresen felaprítani a faszájos kardjával.

Egy ilyen kemény izmozás után mindig jól esik legurítani egy pofa sört, ezért irány a legközelebbi sivatagi krimó, ami esetünkben valami elhagyatott kanyonban van berendezve. Itt összetalálkozik régi mesterével, John Fujioka-val, aki már Dudikoffnak is megtanította az amerikai módit. Fujioka valami békeőrző, aki egy új kormány, vagy valami ilyesmi küldötte, és az elmaradott vidékekre kell kipostáznia egy sürgönyt, hogy mostantól tilos a barbárkodás, egymás lemészárlása, meg a banditizmus, csupa olyasmi, ami annyira divatos az elsivatagosodott apokaliptikus amerikai tájakon. Érthetően ez sokaknak nem tetszik, ugyanis bérgyilkosok jelennek meg a bárban, Swayzet elkábítják, az öreget meg kinyírja a leendő méltó főellenség, Sho, aki ugyanolyan kardforgató, mint Swayze, csak ő szeret pénzért ölni. Sajna nem derül ki a film során, hogy miféle háborúban voltak ők kardos katonák, de

sejtésem szerint ez afféle atomháború utáni háború lehetett, mivel a filmben nincsenek lőfegyverek.

Swayze ezután természetesen bosszút esküszik, elvégre ő abba a magányos harcos fajtába tartozik, aki nem törődik semmivel, kivéve ha A, bosszúról van szó, és B, ha védtelen nőket és gyerekeket kell megoltalmazni. Elindul abba a városkába, amit az öreg említett, és pont belefut egy víztisztító farmba, de Luke Skywalker helyett egy attraktív hölgy fogadja, akihez rögvest el is szegődik melósnak. Itt muszáj leírnom, hogy milyen zökkenőmentesen zajlik egy atomháború sújtotta világban az állásinterjú, főleg ha szűkszavú nomád harcos a munkakereső:

"- Munkát keres?

 - Talán igen.

 - Dolgozott már víztisztító farmon?

 - (rövid hallgatás) Eddig még nem igazán. De hamar beletanulok.

 - Kap tőlem kosztot és kvártélyt.

 - Jól hangzik."

Nem mondom, a való világban se lenne rossz egy ilyen félperces egyezkedés, bár a készpénzes fizetés azért nem mellékes tényező, már ha nem vagyunk hajléktalanok.

Indulhat a barátkozás, a hölgynél, és annak fiánál hamar bevágódik Swayze, a művezető, Brion James kicsit bizalmatlan még, elvégre eddig ő volt itt a batár állat, aki mindenkit megvédett, most meg itt ez a sármos, kemény harcos, özvegyek álma...

Annyira megkedvelik, hogy elviszik a városba egy gyűlésre is. Itt már kicsit érdekes lesz a dolog, mivel város alatt kb. három leomlott falat kell érteni, a lakók meg nagyjából olyasmi kommunában nyomják, mint a hippik a Szelíd motorosokban. Nagyon gázul néz ki, érdekelne, hogy a rákban élnek meg ott az emberek. Ekkor belovagol Damnil, a helyi földesúr, és elnyomó, oldalán Sho, a gyilkos. Felborogatnak egy-két fáklyát, eme terror láttán mindenki szétszalad. Most már mindenki ért mindent, Swayze is rájön, hogy itt neki kell majd rendet tennie. Lesz is rá alkalom, mikor legközelebb a városba mennek James-el, beléjük kötnek Damnil erősen értelmileg visszamaradott csicskásai, élükön Arnold Vosloo, a Múmia. Persze szétcsapják őket, mint csecsemő a tápszert a falon, és mindenki néz, hogy ki ez a kemény nindzsa. A kis ifjú padavan meg is kéri mesterét, hogy tanítsa meg harcolni, de ő először az Erő használatára igyekszik kiokítani.

Az ifjú Anakin, és Windu mester.

 Miután anyunak nagyon tetszik, ahogy a gyerekkel bánik, meg amúgy is ritka az ilyen férfi azon a környéken, jól a bizalmába fogadja. Mielőtt félreértenék, elvezeti egy föld alatti vízforráshoz, amivel az egész környéket el lehetne látni vízzel, és erre akarja a földesúr rátenni a mancsát. És csak ezután dugnak.

Váratlan fordulat: Damnil jól megsértődik, amiért a harcos nem akar csatlakozni fogyatékosokból álló csapatához, és egy éjjel feldúlják a farmot, és szétverik a drágán (ki tudja honnan) beszerzett szivattyút. Mivel erőszakra erőszak a válasz, Swayze és James ellátogatnak Damnil farmjára (sátrakból, és fémhulladékból álló koszfészek), hogy lenyúlják az ő szivattyúját. Kellemes kis éjszakai kaland lesz, szétütnek pár rosszfiút, aztán valami fogattal kivágtáznak a táborból. Érthető módon ezen a földesúr megsértődik, és elszalajt a bérgyilkosáért. Brion James eközben depresszióba esik, mert látja, hogy Swayze elfoglalta a helyét a családban, és úgy oldja a feszültséget, ahogy ilyenkor szokás, jól leissza magát. Persze Swayze rendes fickó, és utána megy a kocsmába, hogy ugyan ne már, tesó, de itt beéri őket Sho, a bérgyilkos, és végre láthatunk egy fasza párviadalt. Egyébként teljesen korrektül nyomja a két fickó, nem is nagyon van fikáznivaló a bunyójukon.

Ideje meghalni egyébként a  következő pozitív szereplőnek is, mert csak így hatásos a végső brutál összecsapás és rendrakás, ezért kinyírják Brion Jamest, a kissrácot meg elrabolják. Az anya színtiszta női logikával nem hagyja, hogy Swayze rendet vágjon, inkább bezárja a kamrába, és egyedül indul el, hogy üzletet kössön, vizet a gyerekért cserébe. A gyereket el is engedik, de kisebb félreértést követően (anyu torkon szúrja Damnilt), üldözőbe veszik ilyen fasza széljárókkal, még jó, hogy Swayze időközben kiszabadult, és helyreteszi a csúnya gyerekmolesztálókat.

Podracing: házi hulladékvasból.

Arnold Vosloo: megmondták neki, hogy ne játsszon éles tárgyakkal.

Közel a végső leszámolás: a gyerek kiszabadítva, most már csak a hölgy van hátra, és az epic duel. Swayze kardjával oldalán elindul, hogy szembeszálljon Sho-val, és bosszút álljon öreg mentoráért. Pirinyó arcoskodás ("Tudtam, hogy visszajössz. És ezúttal kardot is hoztál."), majd jöhet a finálé. Mondjuk beleugatnak Damnil gyagyás szolgái is, de eligazítják őket, személyes kedvencem, mikor az uccsó verőember úgy dönt, inkább nem nyíratja ki magát, és elszalad. Tudvalevő, hogyha egy statisztának azt mondják, fuss, nem kell hazáig szaladni, csak addig, míg kiér a kamera látószögéből. Hát ez az úriember kicsit hamarabb megállt szusszanni, mielőtt elbújt volna egy sátor mögé:

Így jár, aki beleavatkozik a nagyok dolgába.

A nagy párbajra egyébként nem lehet panaszunk. Csattognak a kardok, megy a közelharc ezerrel. Én pár pörgőrúgást elbírtam volna, de lényeg, hogy jó véres lett a végső leszámolás. Damnil meg kapott egy kést a torkába, csak hogy kussoljon már.

Boldog befejezés: Pusztafalvára beköszöntött a béke, van víz dögivel, jöhetnek a munkások csöveket rakni (csak úgy tolonganak, vannak vagy hárman, így nem mostanában lesz felvirágoztatva a porfészek). Swayze lerótta kötelességét, ideje továbbállnia. Asszonya marasztalná, de tudja ő is: a magányos macsó harcosok élete szakadatlan vándorlás, mert amíg létezik igazságtalanság a homokdűnék között, addig ők nem nyugodhatnak. Így hát búcsút intünk neki, hogy elbandukolhasson a kietlen zordságba, hátha egyszer megtalálja lelki békéjét, és egyesül az Erővel. Jóccakát.