2014. március 20., csütörtök

Ballistic:Robbanásig feltöltve (2002)


Méltatlanul elfeledett alkotás, pedig bizonyos szempontból igazi kuriózum. Ugyanis azon kevés 21.századi full b-kategóriás akciófilmek egyike, amelyekre (nagyjából) A-kategóriás színészeket sikerült leszerződtetni, és -az alkotók legalábbis ezt szerették volna- kicsike odafigyeléssel, és némi kreativitással még akár jól is elsülhetett volna a cucc. No nem lett volna valami korszakalkotó, Die Hard-szintű klasszikus akkor sem, maximum beállt volna a sorba a többi egyszernézős hollywoodi klisétengerből kreált akciófilmekhez (pl. Emmerich übergáz zászlólengetős fosadéka, Az elnök végveszélyben). Sajnos azonban valami nagyon elbaszódott, mert egy zavaros, gyakorlatilag egyetlen olyan jelenettel sem rendelkező, amit már nem koptattak agyon, középszerű filmpluszos moslék lett belőle. Egyes jelenetekről ordít, hogy ezt még az alkotók sem gondolhatták komolyan, máshol meg a pénzhiány üvölt, néhol meg az ember hülyét kap a sok felesleges arcoskodástól/keménykedéstől (és itt nem a Feláldozhatók-féle arcoskodásról beszélek, mert az ott jól áll, itt viszont szánalmas, főleg Banderas-tól). Ebben az esetben eltekintek a részletes, időrendbeli elemzéstől, mert a film azzal próbálja élvezhetővé tenni a sok klisés baromságot, hogy kurva rejtélyes szálakat próbál beleerőszakolni a forgatókönyvbe, így nem egyszer csak a film végén jövünk rá, hogy most mi is van. Ez van, a hol beválik, de ez esetben csak még jobban lehúzza a cuccot a budin.
Tehát: mint az a filmplakát is sugallja, van két extrakemény szuperügynök, a rejtélyes Sever (Lucy Liu), és a megkeseredett, de azért még "belevaló" Ecks (Antonio Banderas). Ahogy az angol cím is beleerőlteti a szánkba -Ecks vs. Sever-, ők ketten jól ellenfelek lesznek, de irtózatos csavarral majd összefognak. Közös ellenségük, a volt titkosügynök, jelenleg nagyra törő szupergonosz, Robert Gant. Annak idején mindketten Gant-nek dolgoztak, érdekes módon nem tudtak egymásról, mondjuk én sem ismerek mindenkit névről a cégnél, de azért az arcokat képes vagyok megjegyezni. És ahogy lenni szokott, mindkettejüket elárulja/ki akarja nyírni Gant. Liu-nak a gyerekét öli meg, aki ezután afféle illegalitásba vonult szuperügynök lesz, Banderasnak meg a feleségét, legalábbis elhiteti vele. Évekkel később Gant James Bond-filmeket megszégyenítő akcióba kezd: beépített titkosügynökei segítségével ellop egy szuper nanorobotot, amit ha bejuttatnak egy delikvensbe, az szépen kinyírja nyom nélkül. Érdekes nagyon, kár hogy egy elcsépelt, gyermeteg baromság, ennél még a  szokásos tömegpusztító fegyver is jobb, bár szvsz nálam az ilyen idiótaságok csak emelik a filmek színvonalát, de én ugye perverz vagyok, szóval az én véleményem nem mindig mérvadó. Na tehát, ekkor keveredik bele a történetbe Ecks, és Sever, ugyanis Lucy Liu karaktere egy baszott kemény utcai támadásban elrabolja Gant fiát, a film közepe táján meg is tudjuk, miért: a gyerekben csempészték be a nanorobotot. Persze egy jó apa nem csinál ilyet (habár a segélyért manapság egyesek mindenre képesek), ezért elárulom: Banderas felesége nem halt meg, hanem Gant házi asszonykája lett (ő meg Antonióról hiszi azt, hogy halott), és valójában Ecksé a gyerek.
Miután megvolt a gyerekrablás, riasztják Banderas-t, aki épp melankóliában van felesége évekkel ezelőtti távozása miatt, de jól felcsigázzák a titkosügynökök, mert beadják neki, hogy tudják, ki ölte meg az asszonyt. Egy röpke bunyózás után be is száll az akcióba, kevesebb rábeszélés kellett neki, mint Bronsonnak a Hét mesterlövészben ("Húsz dollár? Manapság az sok pénz.").
Nem érted, hogy kiszálltam?! Na jó, benne vagyok.
Mivel stáblista nélkül kb. nyolcvan perc a film, ezért nem lehet tökörészni. előkerül egy térfigyelő kamera, így csutkára mindenki tudja már, hogy Lucy Liu rabolta el a kölyköt, és nyomába ered Banderas is, meg a korrupt titkosügynökök is. Vezetőjük egyébként az a Ray Park, aki Darth Maul volt a Baljós árnyakban, nem mellesleg kétszeres fekete öves Wushu-bajnok, '95-ben második lett a világbajnokságon, vagyis sejthető, hogy fog majd egyet bunyózni Liu-val. Jó nagy batár állat egyébként, csak úgy feszül rajta a garbó, az összképet csak az öcsifrizura rontja, ami köztudottan félúton van a pávaséró felé, amit meg ugye...hát na, csak azok hordanak 15 éves kor felett, akik nincsenek egészen tisztában szexuális orientációjukkal. Azért nyugi, még messze nem buzis Park karaktere, még a fülbevaló ellenére sem.
Severt egy plázában szúrják ki, egyből odasereglik egy tucat jól kiképzett kommandós, hogy összehozzanak egy kurva gáz, Chuck Norris fénykorát idéző utcai harcot (szanaszét lőnek mindent, de Liu egymaga szarrá veri az egész bagázst, és mivel valami oknál fogva egyetlen ember elfogására valaki egy páncélkocsit is odarendelt, felpattan rá, és jól megszórja a maradék rosszfiút.). Tény, hogy nem spóroltak a géppisztoly ropogással, de azon túl, hogy mindenki lő mindenkire, kb. mintha Arnie Komandója elevenedett volna meg, szóval lett volna még mit dolgozni ezen a jeleneten.
Erre a faszájos tűzharcra már odakeveredik a rendőrség is, Banderassal együtt, aki persze nyomába ered a kemény csajnak, és egy jóféle autós üldözés után közelharcolnak egyet, de hogy véletlenül se derüljön ki, melyikük az erősebb, jól közéjük lövetnek, és Liu megpucol. Ezután szusszanunk egy kicsit, mert erre a hiperlátványos akciójelenetre el lett baszva a fél költségvetés, ezért picit vissza kell venni. Nyomozgatnak, Banderas kideríti, kicsoda valójában Liu, aztán a korrupt titkosügynökök rákoppintanak az orrára, hogy bízza rájuk az ügyet, még rabosítják is, kimondottan az ő szerény személyének fenntartanak egy egész rabszállító buszt, amit Liu egy híd tetejéről kilő egy bazukával. Mivel minden rabszállítón a kötelező felszerelés része egy gránátvető, Banderas lazán leakasztja a falról, felugrik a kipörgő busz tetejére, és megsorozza vele Liut. Ezután levezetésképp nyomatnak egy motoros üldözést, ami után Banderas taknyol egy orbitálisat, de meg sem kottyan neki. Liu meg szövetséget ajánlva (odaadja a földön fetrengő Banderasnak a fegyverét, hogy lője le, ha akarja, nem tudom, mi lenne, ha az ilyen jeleneteknél szövetkezés helyett jól ledurrantja a másikat az ember?), elárulja neki a felesége lelőhelyét. Itt jön az a sok rejtélyes szál elvarrása, amit én már az elején ellőttem, kiderül, hogy ki kicsoda valójában.
Jobb, ha ezt a profikra bízza, fater.

Itt én vagyok a profi, ecsém.
Meglesz a nagy összeborulás, Liu elvezeti Banderast és nejét a rejtekhelyére, ahová természetesen követik őket helikopteren, ezért csak idő kérdése, hogy megjelenjenek a rosszfiúk, a végső ütközetre. Gyorsan biztonságba helyezik az asszonyt, és a gyereket, mert ami jön, az nem az ő szemüknek való.
Mivel Liu bázisa pont egy vonatállomás/rakpart, ezért ideális terep a klasszikus "robbantsunk nyugodtan szarrá mindent, mert úgysem kár érte" jelenetekhez. Ennek megfelelően az összes vagont aláaknázzák, így mikor megjönnek a kommandósok, a kétszemélyes igazságosztó csapat könnyedén leszámol velük. Személyes kedvenceim azok a jelenetek, amikor a jól kiképzett elit egységek osonnak a sínek között, aztán vagy Banderas, vagy Liu ugrik elő valahonnan, a kommandósok meg a jól bevált Rambo-filmekhez hűen csak állnak, azt néznek, mikor szarrá lövik őket.

Miután mindenkit módszeresen szétlőttek/rárobbantották a fél vasútállomást, elkerülhetetlen szembenézni a főellenségekkel. Mint azt írtam, Ray Park nem kispályás, így prezentál nekünk Liuval egy király késpárbajt, kemény pörgőrúgásokkal, és szaltókkal körítve. Azért ne tévesszen meg minket, hogy Park kétszer akkora, mint a csaj, a vállain hárman is kényelmesen elüldögélhetnek, és a rúgásai valószínűleg eléggé koponyaroncsolóak lehetnek. Miután kellően kifulladtak mindketten, Liu hirtelen megacélosodik, és egykettőre kitöri Park nyakát, ahogy az az Egyenlőtlen élethalál harcok Nagykönyvében is le van fektetve.
Innen már nem sok van hátra, beballag Gant, mint aki le sem szarja, hogy az összes emberét kinyírták, a gyerek és az asszony is biztonságban van, és még az a két szuperügynök is életben van, tök lazán odasétál a gyerekhez, hogy kiszedhesse belőle a nanorobotot. Itt most befigyel egy csuma reális, mindenféle hollywoodi tudományos-fantasztikus alsó kategóriás baromságot nélkülöző jelenet: Liu már kiszedte a robotot a gyerekből, és beletöltötte egy pisztolyba, amivel szépen meglőtte Gantet, és a véráramba jutott mikroszkopikus gépizé kinyírja a fickót. Hatásos, minden felesleges körítéstől mentes lezárás.
"-Találkozunk még? "- Ha szükséged lesz rám, megtalálsz."
Búcsújelenet, mindenki boldog, kivéve valószínűleg Liu-t, mert a halott gyerekét ugye nem kaphatja vissza, de legalább Banderas családi élete helyreállt. Még kicsit bólogatnak, meg hümmögnek a lemenő (vagy felkelő, esetleg délutáni) nap fényében, aztán Liu huss, eltűnik, mint nindzsa a ködben.
Hát, ezt is végigszenvedtük. Ha valakit nem zavarnak a totál összezagyvált, kidolgozatlan, és összecsapott akciójelenetek, ne adj' isten még kedveli is a felesleges izmozást, meg az olcsó tűzijátékot, az nyugodtan üsse fel a tv újságot, valamelyik csatornán tuti menni fog a huszonegyhuszas idősávban. Jó'cakát.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése