Zsugorfejek (1994)

 

"New York gengszterek, és útonállók uralta legmocskosabb negyedében teljes a törvénytelenség. A rendőrség tehetetlen, a békés polgárok pedig képtelenek saját kezükbe venni az igazságszolgáltatást. Amikor azonban három gyermek kerül a helybéli maffia útjába, és kegyetlenül kivégzik őket, egy volt haiti-i rendőr a legsötétebb hatalmakhoz fordul, és a bűnözőknél is gonoszabb erők segítségével a halott gyermekek megcsonkított testének felhasználásával természetfeletti bosszúállókat alkotva, rászabadítja a poklot az ostromlott város legelvetemültebb gonosztevőire..."
Roppant kegyetlenül, és nézőcsalogatóan hangzik, azonban mindez az én kis körítésem, maga a film, bár valóban ez a sztori lényege, közel sem ilyen komoly, sőt. A kiváló magyar kiadású vhs gerincén zombi paródia-besorolás szerepel, amit annyiban tudok megerősíteni, hogy tényleg vannak benne zombik, de hogy bármit is parodizálna, hát...maximum önmagát, de azt kiválóan teszi. Ízig-vérig zs-kategóriás Full Moon hulladék, természetesen Charles Band elmebeteg agyából, viszont a szórakozási faktor meglepően magas színvonalát minden bizonnyal a forgatókönyvíró Matthew Bright-nak, valamint a rendező Richard Elfman-nek köszönheti, aki ugyan egy híres öcskösön kívül csak a rendkívül abszurd és vicces Tiltott zónával (1980) büszkélkedhet, de legalább még pluszban letarhálhatta a kistesót egy főcímzenével, ami engem ugyan gyanúsan emlékeztet a Darkman, és a Sötétség Serege: March of the dead-jének enyhe keveredésére, de ennyi még Hans Zimmernél is belefért a Karib tenger kalózai főtémájánál.

A dagi, a jógyerek, token guy, és miszter Szumátra.

Na de lássuk magát az alkotást, ha már az alkotókról nemigen van megemlékezni való, mert Bandéket, és a Full Moon-t nem nagyon kell bemutatni, legalábbis nem ennél a filmnél, ami már a stúdió mélyrepülése tájékán látott napvilágot, ellenben az első filmjük, amit moziban is bemutattak.
Mint írtam, rendkívül komolytalan, és meglehetősen abszurd, lehetetlenebbnél lehetetlenebb jelenetekkel teli "gyerek-horrorról" van szó, bár nehezen tudom elképzelni azt a korosztályt, akiket célozni akartak vele. Jó, én szerettem sráckoromban, de valljuk be, kevesen büszkélkednek ilyen gyerekkori filmélményekkel, mint én, mondhatjuk, nem sokan vannak ebben a súlycsoportban (súlyosan zakkant).
A helyszín New York gyönyörűen felépített díszletnegyede, ahol a három átlagosan sablonos gyerekszereplő tengeti életét. Napjaikba csak a helybéli kisstílű, válogatott szellemi fogyatékosokból álló banda terrorja, és a sarki feka trafikos bácsi, miszter Szumátra képregényei hoznak némi változatosságot. Miszter Szumátráról tudni kell, hogy nyugdíjas korú haiti-i rendőr, aki magának a Tonton Macoute-nak az extagja. Mellékállásban kitanulta a voodoo feketemágia alapjait is, de erről majd később.
Ifjú hőseink egy nap megelégelik a bandavezér szörnyű testi-lelki terrorját, az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy eltépte a drága pénzen vett képregényeiket, ráadásul szemet vetett egyikőjük csak cseppet kiskorú (17 éves, de 14-nek néz ki, mint ahogy a srác is annyi, míg a bandafőnök kb. 25, micsoda fertő!) barátnőjére, ez pedig tűrhetetlen, ezért egy éjjel kifigyelik a bandát, amint azok a West Side Story "When You're A Jet" zenéjére szétkapják valami vénasszony kocsiját, majd a felvételt átadják a zsaruknak. Ez nem maradhat megtorlatlanul, ezért a helyi maffiafőnök, aki egy drabális bajszos leszbikus, Big Moe (a szinkronban a zseniális Nagy Moha nevet kapta) és előszeretettel taperolja emberei szeme láttára kedvenc szőke cicababáját, ami nyilvánvalóan csak ronthatja a fegyelmet, parancsba adja a kölykök megrendszabályozását. Elhurcolják őket titkos lepattant, egyterű raktárépület-bázisukra, és bezárják őket, hogy majd később jól megszadizzák mindet.

A gyerkőcök persze itt sem tudnak a seggükön maradni, felmarkolnak pár zsák cinkelt lottószelvényt, ami mutatja, hogy mekkora nagystílű biznicmen az egész banda, és meglépnek. Ekkora függelemsértés tűrhetetlen, ezért Nagy Moha (nekem ez a név olyan, mint a Kill Bill-ben Elle Driver-nek a "gigászi" kifejezés. Imádom, de sajnos olyan ritkán használhatom) azonnali parancsba adja a kisfiúk likvidálását. A bandavezér, Vinnie, és hasonlóan ütődött társai ezért rajtaütnek szegény gyerekeken, és gyakorlatilag szarrá lövik őket. Gyászba borul a kosznegyed, a főhős srác barátnője, és miszter Szumátra oscar-gyanús alakítások közepette siratják az ártatlanokat. Az öreg azonban titkon mást is tervez. Az éj leple alatt beoson a ravatalozóba, és ott helyben lefűrészeli mindhármuk fejét. Felteszem, nyitott koporsós temetés lesz, ezért a rokonokat érheti némi meglepetés, mikor másnap búcsúzóul belekukkantanak még egyszer halott gyermekük végső nyughelyébe, de ennyire előre nem gondolkodtak a készítők, ezért tökre nem derül ki semmi. Pedig mekkora poén lett volna. Az idős voodoo pap hazacammog zsákmányával, és az előre elkészített bazinagy üstbe, ami alig fér el kis szobakonyhás apartmanjában, beledobálja a látványosan nagy semmit, mivelhogy ilyesmiket nem mutathatnak premier plánban, ezért úgy veszi a kamera, hogy ne lássuk, azt ellenben a hülye is látja, hogy semmi sincs az öreg kezében. Azért később, mikor kellően kifőtt már az elegy, mutatnak három gumifejet.

Hamarosan elkészül a nagy mű, már csak egy-két döglött macskát kell belevágni az üstbe (le lehet tölteni valahonnan a netről ezt a receptet? Mert macskát tudok szerezni, a fejet meg majd megoldjuk...), és lehet életre kelteni a zsugorított gyerekfejeket. Előrelátóan bevarrta az öreg szemüket-szájukat, biztos azért szokás az ilyesmi, hogy főzés közben ne másszon bele a kula. Ezután ősi varázsigék, és mindenféle istenségekhez intézett fohászok segítségével feltámassza a műanyag (közeliken a kölykök valódi fejét mutatják) gumókat. A varázslat olyan frankó lett, hogy csupa x-menes képességük is lett grátisz. Tudnak elektromosságot kilövellni, vámpírfogakat növeszteni, a token guy még egy rugós kést is ki tud ugrasztani a pofazacskójából, ennek metódusa rendkívül fúrta az oldalamat, de sajnos nem kaptam rá választ. Mivel a lelkük nem jár a fejzsugorítós feltámasztás mellé (olvasták volna el rendesen a szerződést), ezért jóféle érzelemmentes gyilkológépeket farag belőlük az öreg röpke egy év alatt. Eközben a bandafőnök Vinnie is előbbre lép a ranglétrán, már csak ritkán csavarja meg a tökét Nagy Moha, és a szegény "özvegy lánykát" is elkezdte becserkészni. A környék is jobban lezüllött, már ha lehet még fokozni, tiszta anarchia, molesztálják a boltosokat, védelmi pénz, meg minden. Csak az öreg miszter Szumátra nem perkál, mer' neki van három levágott feje, amiket alig várja, hogy bevethessen.

Ki ne felejtsem, ezek a fejek repülni is tudnak ám. Rejtély, hogyan, de tudnak. És eljön az éjszaka, amikor első bevetésükre indulnak. Lecsapnak két rosszarcúra, akik épp' egy hölgyet készülnek a sikátorban meggyalázni. Szörnyű haláluk lészen, elmetszik a torkukat, kiszívják a vérüket, és még elektrosokkot is kapnak. Ekkor üt be az a bizonyos zombi-paródia, amivel a videókazit reklámozták. Áldozataik életre kelnek, de ahelyett, hogy elkezdenének emberi agyra, és más, becsületes zombikhoz méltó dolgokra ácsingózni, leküzdhetetlen vágyat éreznek a szemétszedésre, takarításra, és a fingásra. Nem várt fejlemény is bekövetkezik, a főhős srác zsugorfeje újra szerelemre lobban régi barátnője iránt, meg is kukkolja álmában. Közeleg a bosszú ideje is, a fejek következő célpontja nem más, mint a két retardált, akik részt vettek megölésükben. A zuhany alatt kapják el őket, szerencsére nem épp összegabalyodva, mert ekkora megrázkódtatást nem bírnék ki. Egy kis elektromos sokk, vérszívás, és hamarosan ők is elkezdik a városszépítő hadműveletet.

Romantikus tiniszerelem-bejátszásunk következik: Sally, a gyászoló kislány kilátogat elhunyt barátja sírjához. Nem várt élmény zavarja meg, undorítóan szar blue screen-es effekt kíséretében belebeg a főhős fiatalember feje, amitől érthetően enyhe idegösszeroppanást kap a kishölgy, de miután a srác telepatikus energiasugarával beleplántálja agyába az emlékeit, mindjárt jobban áll hozzá a dolgokhoz, még azt is megengedi neki, hogy belebújjon a ruhájába, és aszott hullafejét a kebleihez dörgölje (pfúj).

Ezután csatlakozik a fejekhez, és miszter Szumátrához, hogy segítsen a végső bosszúban. Kapóra is jön az öregnek, ugyanis szeretne egy újabb ősi varázslat segítségével leszámolni a főgonoszokkal, és ehhez egy szűzlány szükségeltetik. Eme tényről természetesen nem győződik meg személyesen, mert ez nem olyan film, el kell hinnünk bemondásra. Gyorsan mindenki ünneplőbe öltözik, Sally felveszi voodoo áldozati selyempongyoláját, miszter Szumátra a Blues Brothers kosztümjét, a fejek meg nem vesznek fel semmit, mert nincs testük. Vinnie-t begyűjtik az időközben elszaporodott zombik, és mindenki megindul a banda főhadiszállására.
Epic battle: a zombik, a fejek, miszter Szumátra, és a voodoo papnő megrohamozzák Nagy Moha és Vinnie bandáját, szóval teljes az állatkert. Mielőtt azonban komolyabb akcióra kerülne sor, a böhöm leszbi beleereszt egy golyót az öregbe, mire minden zombi, és a fejek lemerevednek, mintha legalábbis a droid irányító központot robbantotta volna fel a kis Anakin. Kihasználva ezt, a gonosz duó felnyalábolja a selyemruhás lánykát, melléjük csapódik a szöszi porcica nyaló szerető, és elhajtanak.

Balról jobbra: Mici, Nagy Moha, Sally, és Vinnie.

Miszter Szumátra végül feltápászkodik, a fejek is aktiválódnak, és irgalmatlan autós üldözés veszi kezdetét. Azért a biztonság kedvéért szólok, hogy ez nem a Bad Boys 2., sem a Transformers, ezért nem zúzzák le a fél autópályát, egyedül egy vallási fanatikus szekta busza sodródik le a hídról, melynek vezetője (a rendező, Richard Elfman alakításában) épp a világvégét hirdeti, ami el is jő számukra. A szabadító akcióban két fej is leamortizálódik, kiderül, hogy nem bírják sem a sörétes puskát, sem azt, hogy végighajtanak rajtuk. Elszomorodni nem kell, az öreg szerint szépen megjavíthatók. Végül a főhős gyerek berepül a szélvédőn, és Vinnie szájában landol, így véget ér a verseny. Mindeközben dübörög az Oingo Boingo: No one lives forever c. száma, ami azért elég faszájos.
Zárójelenet: Nagy Moha nemigen hajlamos a megadásra, de párezer volt a fejébe jobb belátásra bírja. Őt és Vinnie-t az öreg apartmanjába viszik, hogy végrehajtsák rajtuk a bosszúálló varázslatot, ennek eredményét a végefőcím után tekinthetjük meg, érdemes megvárni.
A fejek pedig, mivel elvégezték dolgukat, nyugovóra térnek, álmukat Sally vigyázza ezután. De amint újra elharapózik a városban a bűnözés, elég egy Batman-jelet vetíteni az égre, és visszatérnek.

Ilyenkor jön a legnehezebb, hogy kinek is ajánlanám az aktuális elemzés tárgyát. Most vagyunk gondban, mert igazából jó szívvel maximum azon trash-rajongóknak javasolnám a megtekintést, akik eleddig még nem találkoztak repülő zsugorított zombifejek főszereplésével készült szuperhősfilmmel, ellenben csípik a gagyi vetített háttereket, a gyermeteg poénokat, és nem zavarja őket a temérdek logikai buktató, az idióta párbeszédek, és a faék egyszerűségű cselekmény. Esetleg a kicsit elnézőbb horrorrajongóknak, akik kíváncsiak, mivel próbálták sokkolni a tizenéves közönséget '94-ben, megvallom az őszintét, ez a film semmivel sem gagyibb felteszem, a Rémálom 6.:Freddy halálánál, kb. imdb pontszámuk is egyezik, és az effektek is stimmelnek. Aki kellően infantilis, hogy egy olyan kaliberű hulladékon is elszórakozott (csak azt komolyan gondolták, ezt meg nem), az ezt is bevállalhatja. Egyszeri szórakozásnak tökéletes, és "netről kölcsönözhető" is, tehát nem kell elrongyolni a legközelebbi videotékába (ez irónia volt, ilyen ereklyék csak a magamfajták magángyűjteményében leledzenek). És most zúzzuk a muzsikát: