2014. április 17., csütörtök

Herkules legendája (2014)

Valami jó kis horrorfilmről, vagy más szórakoztató szutyokról kéne inkább írnom, de ez annyira megmérgezte az elmémet, hogy muszáj kifakasztanom, mint egy gennyes kelést...
Csutkára az év (ha nem az évtized) legszarabb alkotása. És nem az a szórakoztató, olyan szar, nem. Vannak benne olyan jelenetek is, de inkább csak kínosan gagyi, és unalmas, az ember csak az óráját nézegeti, hogy mikor szabadul már el ebből a förtelemből. Egy kollegám megjegyezte, hogy lehet, hogy ezt a filmet moziba engedték? (Jogos, mert teljesen only dvd színvonal, mindjárt ki is tárgyaljuk) Én meg a jó másfél órás reakcióidőmmel kifilóztam: hogy lehet, hogy erre beengedték az embereket a moziba? Én minimum úgy képzelném, hogy egy kétméteres Transformers kartonreklám-figurával elállnám a bejáratot, és azzal hessegetném el a sok gyanútlan popcornfilmbuzit, nehogy kiégjen az a maradék agyuk is ettől a szennyezőhulladéktól.
Úgy gondoltam, attól a résztől eltekintek, hogy mennyi mindent lehetett volna kihozni Herkulesből, és a mitológiából, ezt már elég fórumon kitárgyalták, ja, lehetett volna vagy tíz részt forgatni, annyi izgalmas fordulat van. Én inkább rástartolok arra a főbenjáró bűnre, hogy hogy mertek bizonyos alkotók és filmproducerek rábólintani arra, hogy ahelyett, hogy egyből felbaszták volna az Itunesra, meg lemezre nyomatták volna, azt szevasz, volt képük mozifilmként eladni.
Kezdjük azzal, hogy mi volt élvezhető a filmben, mert ahhoz kell a legkevesebbet pötyögni. Röviden: semmi. Pedig én minden szarban meglátom a jót, de itt talán ha két perc volt, amikor hangosan felröhögtem (a tömény fostól, amit az arcomba permeteztek). Szutyok cgi? Na igen, van amikor az adja csak el a filmet, de bőven van példa gyenge effektekkel (vagy olcsó pénzből mégis látványos) is sikeres mozikra, tehát én azt mondom, ne arra fogjuk rá a végeredményt. Nulla forgatókönyv? Közelítünk, merthogy kiragadtak a mitológiából egy-két izgalmasabb részletet, aztán mellécsapták az elmúlt tíz év összes szandálos-kardozós filmtermésének legjobb hozzávalóit, ehhez írtak kb. öt oldalba beleférő dialógust, és már kész is a mű. Színészi játék? Ráfognám én arra is, ha lett volna legalább nyomokban ilyesmi benne, de akárhogy figyeltem, nem találkoztam vele. Kellan Lutz, akit lehet, hogy ismernek páran a csillámfaszvámpíros picsahorrorból, olyan szinten űzi a mesterséget, hogy tanítania kéne. Tökmindegy, hogy a szeme láttára ölik meg öreg tanítómesterét, vagy kicsit túlkakaózzák a reggeli tejbegrízét, ő végig ugyanazt a pofát vágja. Esetleg befigyel a durung bájvigyor, szólhatnának neki legközelebb, hogy ezt tartogassa a kurváknak a kedvenc hollywoodi klubjában, ne mutogassa filmekben, mert gusztustalan. Persze lehet, hogy ő ilyen kőkemény macsó érzelemmentes karaktert próbált kihozni Herkules szerepéből, de szerintem közelebb áll az igazsághoz az, hogy szimplán egy idióta kirakati bábu az ürge.
Hú de szép néni! Van rajtad bugyi?!
Akciójelenetek? Igazából van benne szép számmal, de bár ne lenne. Rögtön a nyitójelenetben nyomatnak egy Ryan közlegény megmentése-partraszállást, gyönyörűen megmutatják, hogyan képesek egyetlen vágás nélkül végigszalajtani a kamerát a cgi-háttéren, Amfitrion király szépen megostromolja Argoszt, könnyű dolga van, mert a szarul digitalizált katonák látványosan egy irányba tudnak csak lőni, tehát akkor is a partok felé nyilaznak, mikor már a kapuban állnak az ostromlók.
Ez a szemmel láthatóan a History Channelre készült jelenet nyilvánvalóan elvitte a fele költségvetést, mert jó bunkó módjára elárulom: nem lesz több csatajelenet, ennyi volt, két perc, tessék ezzel beérni, telhetetlen bagázs. Most egy fél órán át történelemlecke gyépéseknek. A királynő, ahogy az meg van írva, meghágatja magát Zeusszal, hogy legyen majdan egy kemény gyerek, aki letaszítja a gonosz királyt trónjáról. Igazából ez a jelenet volt az egyetlen, amin jól mulattam, egy szellem látványosan matat valamit a királyné lepedője alatt, bejön a nyögésekre a király, lerántja a takarót, felordít, hogy hova lett az a láthatatlan kurvapecér, majd mérgében kardot ránt a villámlásokra, mennydörgésre, esőre, mert ő még az időjárással is szembeszállna, ugye.
Nem is veszi a nevére az újszülöttet, még mit nem. Van neki rendes fia, Ifiklész, aki ugyan egy gané bunkó, de legalább lesz egy fasza ellenlábasa a sebtiben felserdült Herkulesnek, mert csak 90 perc a film (én három órának éreztem), nincs idő vidám gyermekkorra, meg részletesen kidolgozott hőstettekre. A híres nemeai oroszlánt is lezavarják két percben, egy kurva gagyi rajzolt macskával, aki látta a Narnia krónikáit, tudja, hogy nagyjából mit lehet kihozni egy animált oroszlánból, na, itt nem hozták ki. Aztán végigszenvedjük a hányingerkeltő Alkonyatos szerelmi háromszöget a krétai hercegnő, Hébé, és a szemétláda tesó között, majd gyorsan száműzik egy csatába a szépfiút, ne legyen útba, mikor Ifiklész leszakajtja a neki járó kis virágot...
Innentől már durván akciófilmbe megy át az eddig lájtos cucc, de így sem járunk jobban. Miután Herkules feszít egyet a hajója orrán a látványosan vetített viharos háttér előtt (Jól láthatóan őt magát egy vízcsepp se éri, nyilván a félisteni hatalom víztaszításban is megnyilvánul), a partraszállás után öt perc alatt lemorzsolja szaros seregét az egyiptomi armada. Pedig mindent bevetettek, kipróbálták az összes 300-ban alkalmazott hadviselést, minden egyes csapás vagy ugrás előtt belassítottak, de úgy látszik, ez csak Gerald Butlernek vált be. Nem baj, van nekünk egy Gladiátorunk is, meg a Spartacust is láttuk vagy kétszer (az első évadot háromszor is, ahogy észrevettem), szépen eladjuk magunkat rabszolgának, lezúzunk az arénában pár sebhelyes vadállatot, azt hipp-hopp rá van beszélve a nagyfőnök, hogy vigyen minket Görögországba, mert ott van az igazi zsozsetta, sőt, titokban  a hozzánk hű sereg is vár ránk, lezúzhatjuk a gonosz császárt. Jaj, bocsánat, az egy másik film, itt király van, nem császár. De a többi stimmelt. Renny Harlin, te erre rábólintottál? Vagy bólintottak helyetted, mert az Alzheimer már a mozgáskoordinációdat is beszabályozta? Esetleg úgy hallottad, üresedés van az Asylumnál, és elküldted nekik a felvételt, hátha bevágódsz náluk? Mert ez kurva gáz, ennyi nyúlást az aktuális végveszélyben az elnök megrohamozzuk a fehér házat egy kőkemény szuperügynökkel-filmekben sem találni.
Na de hátra van még a végső látványorgia. Oppsz, nem, nincsen. Visszatér Herkules hű barátjával, keményen lezúz három darab katonát, erre a sanyargatott nép egyből lábat csókol neki, mert már nagyon várták a megváltót. Arra nem tér a történet, miért engedte el a rabszolgatartó Herkulest, meg a haverját, mikor alig zúztak egy kicsit abban a fasza arénában, de lehet, hogy csak én zombultam be nagyon, és nem figyeltem eléggé, de amikor odanéztem, már ott álltak valami hegytetőn, körülöttük a hű hadvezérek, hogy fejet hajtsanak neki. Persze a gonosz király, meg a szemét mostohatesó fülébe is eljut, hogy van itt valami Spartacus, Maximus, vagy ki a franc, hogy beleszarjon a  jó kis diktatúrába. Mik vannak! Jóféle váratlan fordulattal Herkules cimbijét elkapják, kiszedik belőle, hol szervezkedik az a galád, és már ki is van láncolva, és valami ötvenfős statisztatömeg előtt készülnek vele példát statuálni. Kinyírják előtte öreg tanítóját, Chirónt, erre kicsit megrebegteti mellizmait, mert sajna az arcával nem sok kifejezést tud megformázni, felordít az égre, erre Zeusz sötét cgi fellegek kíséretében leküld neki egy kis erőt, amitől kitépi a műanyag sziklákat láncostul, hirtelenjében háromdés animációvá változtatja, és jól megostorozza vele a szemétládákat. Csak úgy röpköd mindenki szanaszét, úgy mátrixosan.
A király ezen úgy megrökken, hogy majdnem leesik az a csúnya ragasztott szakálla. De Herkules is meglepődik, hogy teringettét, de kemény gyerek lettem hirtelen. Még a szája is tátva marad, igaz, az tátva van már a film első perce óta, mert a korlátozott arcmimika, ugye. Eztán jön a kötelező lelkesítő beszéd a maradék hű katonának, és falusi csőcseléknek, majd jöhet az ostrom. Ostrom alatt jelen esetben azt kell érteni, hogy odavonulnak a palota elé, kicsit üvöltöznek, Herkules beszól, hogy aki keményfa**ú, az nehogy má' a király mellé álljon, erre minden görög katona a falon átigazol hozzá, csak az egyiptomi szövetkező rosszfiúk maradnak, de ők is megkapják a magukét, mert mikor körbeveszik a sereget, Zeusz istenatya lehajít neki az égből egy villámostort, azt úgy végigvág rajtuk Herkules, mint egy cirkuszi oroszlánszelídítő. Miután így kiegyenlítődtek az esélyek (isteni hatalom kontra szutykos zsoldosok), jöhet egy kis kardozás, majd összecsapunk a gonosz királlyal. Ez még akár jól is nézhetne ki, mert Scott Adkins belead apait-anyait, arról már nem ő tehet, hogy Kellan Lutz mozgáskultúrája vetekszik a szalmát rugdosó tyúkokéval. Szóval várnánk már, hogy végre szúrja már le az egyik a másikat (értelemszerűen tudjuk, melyik győz, de ott és akkor nekem mindegy volt, felőlem megdögölhetett volna mindkettő), dehát a lassítások, ugyebár, így háromszor annyi ideig tartott a hacacáré. Kis közjátékként-máshogy nem tudom fogalmazni, olyan érzelemmentes és nevetséges volt a jelenet- Ifiklész keresztülszúrja Hébét és vele együtt magát (nem lelőttem a poént?), de semmi gond, kis könnyes "Megígérem, többet nem megyek sehova. A kocsmába is csak akkor, ha előtte szólok."-féle összeölelkezés, és már láthassuk is a hepiendet, megszületett az utód, Herkules meg feszít a várfalon, mint pók a lucernásban, csak úgy lobog a köpenye a cgi háttér előtt, oszt vigyorog az égre, azzal a hülye debil pofájával, amit már a film elején legszívesebben letépnénk a fejéről, hogy Halloweenkor azzal ijesztgessük a gyerekeket.
Na, minden rendbe' van. Vigyázom a rendet.
Felemelő egy alkotás volt. De tényleg, le a kalappal az előtt, aki ezt moziban végigszenvedte, még ráadásul 3d-ben is, biztos szinte ajkán érezte a térhatású ganét, mikor Herkules bokáig érő vízben kézitusázott életre-halálra, olyan átéléssel, hogy még a hasnyálmirigyem is beleborzongott. Meg különben is, ki nem szereti, hogy kőkorszaki cgi-al készült effektek másznak bele a pofájába, a szünetekben remek színészi játékkal, meg olyan kigyúrt izommacsó testekkel, hogy minden hölgynek (vagy nem-hölgynek, de az ilyesmiért melegen rajongónak) belebizsereg a csúnyája? Oké, viccen kívül, megvan a helye az efféle filmeknek is, kell néha ilyen is, jó gagyi effektek, béna színészek, sok baromkodás, de ez most valahogy nem jött át. Annyira érezni rajta, hogy valami holdkóros valahol a pirinyó agya mélyén meg volt győződve arról, hogy ez hű de fasza lesz, nem baj, hogy full gagyi, meg összelopkodott jelenetekből áll, zabálni fogja a nép. Persze lehet a szokásos összeesküvés elmélet is, miszerint pénzmosásra használták a cuccost (aki figyelemmel kísérte a Maffiózók c. sorozatot: mindegy, sikeres lesz-e a film, a belerakott pénz "jó helyen lesz", mondotta az egyik gengszter). Ilyesmik. Mondanám, hogy jó szívvel ajánlom, de nem. Biztos lesz azért az "újszülöttnek minden vicc új" alapon pár gyökér, aki a monitorján elámulgat, hogy de faszájos látványos akciós, közben meg rángatja... az egeret. Renny Harlin meg ássa el magát, szólok Gabe Walkernek, hogy vigye fel a hegyre, aztán csússzon ki a kezéből! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése